A pénztárgépek bekötéséhez hasonlóan a számlázóprogramok is valós időben küldik 2018. július 1-től az adatokat a NAV felé. A dátum kőbe vésett, a NAV haladékot és rendelet visszavonást nem tervez. Lássuk milyen kihívásokkal kell szembenéznünk és mik a lehetséges buktatói a NAV online számla adatküldésnek!
NAV online számla adatszolgáltatás GyIK
https://www.nav.gov.hu/nav/gyik/onlineszamla
Azonnali és automatikus adatküldés
A legnagyobb kihívás az azonnali és automatizált adatküldés a számla lezárását követően. A júliustól életbe lépő szabály nem minden számlát érint, de a cégeknek – adóalanyoknak – kiállított , értékhatár feletti áfát tartalmazó számlákat mindenképpen. Hogyan tudják ezt a kötelezettséget a cégek teljesíteni? A jelentősebb hazai számlázóprogamok, vállalatirányítási rendszerek fejlesztői készülnek a saját megoldásukkal, de mit tegyen az, aki nem ezeket használja? Az egyedi, speciális külföldi vagy hazai számlázóprogramok használói vagy gőzerővel fejlesztenek, vagy külső megoldást keresnek. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a cégek számlázóprogramja egy másik alkalmazás segítségével riportáljon az adóhatóság felé, az elvárás itt is az azonnali és emberi beavatkozás nélküli adatküldés. A lezárt számlát így vagy úgy, de automatikusan kell megküldeni, illetve fogadni az adóhatóságtól érkező válaszüzeneteket. Utóbbiak feldolgozása, hibás üzenet esetén a szükséges lépések megtétele szintén a számlakibocsátók, adatgazdák feladata.
A digitális kulcslyukon a NAV jobban belát a cégekhez
Jobb, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a NAV a beérkező adatállományból – szintén emberi beavatkozás nélkül – könnyebben mutat rá a számlázás, vagy a számlázóprogram esetleges hibáira, melyet szerencsés esetben a hibaüzeneteken és nem az adóellenőrzésen keresztül jelezni tud a cég felé. A rossz gyakorlatok felszámolására így mielőbb szükség lesz, hiszen ez könnyen akár fenyegető adókockázatot jelenthet a cégre nézve.
Az adóhatóság egyelőre egy ajánlást fogalmaz meg az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó 18 karakteres azonosító kapcsán, amely szerint:
- az első 2 számjegy a számlázó program fejlesztőjének országkódja,
- a következő 4-9 karakterből álló számjegy a számlázó program fejlesztőjének adóazonosító száma,
- az azonosító további karaktereit a fejlesztő saját maga képezi meg úgy, hogy az azonosító egyedisége biztosított legyen. A fejlesztő dönthet arról, hogy egy adott szoftvertermék különböző verzióihoz, vagy a különböző ügyfeleinél működő példányokhoz külön-külön azonosítót képez-e.
A NAV tesztrendszere a számlázóprogram azonosítójaként jelenleg elfogadja a fenti algoritmus szerinti 18 karakterből álló azonosítókat, de nem vizsgálja a beküldött információ tartalmát, csak adatstruktúráját. A későbbiekben ez azonban változhat, ezért szeretnénk felhívni figyelmét ennek a lépésnek a szükségességére, hogy egy esetleges NAV programmódosítás az adatküldés tesztelését vagy az éles adatküldési folyamat eredményességét ne befolyásolja a későbbiekben!