Egy árlistán egy devizanemet adhatunk meg. Egy új, üres árlista létrehozásakor az alapértelmezett devizanem a magyar forint (HUF). Lehetőségünk van ettől eltérő devizanemet is kiválasztani. A rendszer az alábbi devizanemeket kezeli:

A legördülő listában a deviza kiválasztása után a rendszer az aktuális dátumot beírja a dátum mezőbe és az MNB középárfolyamot az erre szolgáló rubrikába.

Ha a mai naptól eltérő dátumra érvényes árfolyamot szeretnénk beállítani, úgy kattintsunk a dev. dátum mezőre. A megnyíló szabványos dátummezőben kézzel (billentyűzetünkről begépelve) vagy a naptárformátumú választó segítségével adhatjuk meg a konkrét árfolyam dátumot.

Miután kiválasztottuk a devizanemet és az árfolyamot, az árlistára felvett árucikkek eladási árát a megadott devizanemben és árfolyamon kalkulálja ki a rendszer.

Fontos megjegyezni, hogy a beszerzési árat képesek vagyunk az eladási ártól eltérő devizanemben is megadni. Lásd alább!

Egyéni árfolyam használata

Lehetőségünk van az MNB hivatalos árfolyamától eltérő árfolyamon is rögzítenünk az árucikkeink árait. Ehhez kattintsunk a devizanem és a dátum közti beviteli mezőbe, majd billentyűzetünkről gépeljük be az egyéni árfolyamot számokkal.

Ha egyéni árfolyamot írtunk be és kiválasztjuk újra ugyanazt a devizanemet, akkor a rendszer ismét lekérdezi az MNB árfolyamot és felülírja vele az általunk megadott árfolyamot.

Devizakezelés az árlisták és bizonylatok viszonylatában

Mivel az árlistákat használhatjuk a bizonylatokon, felmerül a kérdés, hogy az árlistás bizonylat tételeknél milyen egységár fog szerepelni?

Az árlista beszerzési ár és a bizonylat devizaneme befolyásolja az azon szereplő egységárat.

Két eset lehetséges:

  1. az árlista beszerzési ár devizaneme megegyezik a bizonylat devizanemével
  2. eltér a beszerzési ár és a bizonylat devizaneme

Nézzük meg példákon keresztül a két lehetőséget.

1. Egyező devizanem

Vegyünk egy árlistát, amin az eladási ár magyar forintban van megadva, míg a beszerzési ár euró. Az euró árfolyamát 2020. február 21-re állítottuk, tegyük fel, ez az árlista kiajánlásának dátuma. Az MNB középárfolyam ekkor 337,76 Ft / 1 EUR.

Ha készítünk egy bizonylatot - például számlát - aminek a devizaneme a beszerzési árral egyezően EUR, akkor a képen szereplő tétel egységárát a beszerzési ár alapján kalkulálja ki és az árréssel (margin%) megnövelve.

Azaz 200 EUR lesz a nettó egységár, függetlenül attól, hogy milyen árfolyamot adtunk meg. Ebből szempontból az árlista eladási ár devizaneme is irreleváns, az csak az árlista kiajánlási procedúrában kap szerepet, hiszen ebben egyeztetjük az érdeklődővel az eladási ár devizanemét.

2. Eltérő devizanem

Az árlistán ezúttal nem változtatunk semmit, marad az eladási ár magyar forintban, míg a beszerzési ár euró és az árfolyam is ugyanaz lesz.

Az árlistán kiajánlott eladási ár 67 552 Ft.

Kiállítunk egy újabb bizonylatot, ezúttal azonban a bizonylat devizaneme legyen magyar forint (HUF). A tételsoron az egységárat ezúttal is a beszerzési árból kalkulálja ki a rendszer. Mivel az euró, lényeges adat a megadott árfolyam dátuma. Legyen ez most 2020. július 10., amikor is az MNB középárfolyam 354,34 Ft, ami jelentős különbség a február 21-i 337,76 Ft-os árfolyamhoz képest.

Ezért az egységár 70 868 Ft lesz, az árlistás 67 552 Ft eladási ár helyett.

Ebben az esetben az árlista forintos eladási ára egy tájékoztató árnak tekinthető, de az árfolyam ingadozás miatt a bizonylaton beállított devizaárfolyam miatt attól eltérő egységárat és végösszeget kapunk.

Amennyiben ajánlati kötöttséggel árazunk, vagy az árlistánk szerződésben rögzített árakat tartalmaz, egyszerűen állítsuk be a bizonylaton ugyanazt a deviza dátumot vagy devizaárfolyamot, mint amit az árlistán is alkalmaztunk.

Ez esetben pontosan ugyanazokat az egységárakat kapjuk a bizonylaton, mint a kiajánlott eladási árak az árlistán, azaz 67 552 Ft.